A TrendScope egy új fejlesztésű, chart-technikai adatelemző rendszer, amely jelenleg tesztelés alatt áll. A TrendScope csak és kizárólag a chartról olvas historikus adatokat, ezek alapozzák meg az általa számolt határértékeket és az ajánlott értelmezési tartományt. Nem veszi figyelembe se a világgazdasági eseményeket, se a politikai életet, se a piaci eszközök fundamentális adatait.

A TrendScope rendszere által közölt adatok semmiképpen nem képezik befektetési tanácsadás vagy kereskedési opciók alapját. A rendszer csupán egy objektív képet igyekszik mutatni a piaci eszközökről, az életciklusaikról, matematikai összefüggések alapján.

A TrendScope által leírt állapotok időtartama eszközönként és piaci környezettől függően jelentősen eltérhet egymástól.

(Jelenleg csupán az USA Select Sector főszektorait elemzi, de ez a kör a későbbiekben várhatóan kibővül az európai, japán, indiai, kínai, latin-amerikai stb. főszektorokkal és azok eszközeivel is.)

 

Hogyan működik?

 

A TrendScope ciklusokra osztja az eszközök árfolyammozgását: egy adott idősíkon regisztrálja a túlvett és túladott állapotokat, az elért lokális árminimumok és ármaximumok alapján pedig meghatározza a ciklusok határait. Ezen ciklusok áremelkedései és áresései adják a rendszer alapját.

Az eszközök aktuális árfolyammozgása önmagában nem ad objektív képet magáról a trendről. A trendben való aktuális helyzetet csak úgy láthatjuk át, ha az aktuális árfolyammozgást sokkal nagyobb távlatban próbáljuk meg értelmezni.

A piaci eszközök iránti érdeklődés ugyanis nem véletlenszerű. Ha egy pillanatra kitekintünk a fundamentumokra, magunk is észrevehetjük, hogy ha pl. egy cég komoly szerződést köt, vagy új fejlesztést jelent be, esetleg dolgozókat bocsát el, ez mind-mind hatással van arra, hogy a befektetők és a kereskedők hogyan gondolkodnak az adott cég részvényeiről. 

Ez a gondolkodás pedig jól észrevehetően direkt módon először egy egyre erősödő, majd egyre gyengülő hatással van a cég részvényei iránti keresletre. Ha egy cég kiváló piaci évet zár, a befektetők a nyereség egy részét realizálni szokták, amely a fentihez hasonló módon, direktben hat az árfolyammozgásra. Ha ezeket a dolgokat tudjuk, már csak azt kell látnunk, hogy ezek a hatások kivétel nélkül látszanak a charton, az eszköz árfolyammozgásában anélkül is, hogy tisztában lennénk a fundamentális adatokkal. A hatás természetesen késleltetéssel jelenik meg, de a megfelelő idősík kiválasztásával meg lehet találni az optimálisan gyors és alacsony zajjal járó árreakciót a charton. Ebben jár élen a TrendScope.

Először egy teljes év átlagos ciklusemelkedését (alap ciklikus emelkedés, röviden: ACE) számolja ki a ciklusok emelkedéseinek átlagából. Ezután kiszámolja az aktuális ciklusemelkedést (aktuális ciklikus emelkedés, röviden: KCE) a legutóbbi néhány ciklus adatainak súlyozott átlagából.

Majd ugyanezt kiszámolja esésre is (alap ciklikus esés, röviden: ACS és aktuális ciklikus esés, röviden: KCS).

A ciklikus emelkedések éves átlaga (ACE) határozza meg azt, hogy átlagosan mekkora emelkedést produkálhat az eszköz egy ciklusban. Ha ennél jobban teljesít (KCE>ACE), akkor abban a ciklusban jobban keresik az eszközt, mint egész évben átlagosan. Ez lehet akár egy felfutás kezdete is. Ugyanígy, ha KCS>ACS, sokkal erőteljesebben adják el az eszközt, mint egész évben átlagosan. Ha pedig egy felfutási időszak után KCS>KCE, az árfolyam átmenetileg tetőzik. De ez a mozzanat egy erőteljesebb eladási hullám kezdetét is jelezheti.

Ezek az adatok határozzák meg alapvetően a TrendScope működését. A különböző eszközök árfolyamának különbözősége miatt, a jobb összehasonlíthatóság kedvéért, a meg- felelő adatok egymáshoz arányításával egy normalizált adatokkal dolgozó rendszert alkot.

 

Hogyan jönnek ki a számértékek?

 

A TrendScope minden adatot a piaci eszközökhöz magukhoz igazít, nincsenek önkényesen kiválasztott határértékek vagy szorzók, a számítások az eszközök saját értékeiből adódnak.

A rendszer először azt számolja ki, hogy a KCE hogyan viszonyul az ACE-hez, illetve a KCS az ACS-hez. Tehát az aktuális mozgásokat hasonlítja az évesekhez. Ám ezek az adatok nem elegendőek az eszközök trendéletciklus-modelljének alapvető felépítéséhez sem.

Ezen a ponton már bejön egy új változó a képletbe, ami nem más, mint a szórás. A rendszer ugyanis nem csak a ciklusmozgások éves átlagát veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a különböző ciklusok értékei átlagosan milyen messze helyezkednek el az éves átlagtól. Ez ugyanis az a teljesítmény, az az ideális “hő” (HEAT), amelyet egy fellendülési periódusban az eszköz átlagban produkálhat. De egyben azt is jelezheti, hogy ideális esetben ezen emelkedési teljesítmény elérésén túl már nem sokáig képes aktív maradni.

Vegyünk egy egyszerű példát.

Tegyük fel, hogy az eszközünk az elmúlt évben 20 ciklus alatt sorrendben a következő emelkedéseket érte el (%):

20, 22, 2, 22, 33, 15, 33, 15, 25, 18, 24, 26, 23, 15, 15, 11, 31, 9, 11, 15

(A fenti számok nem véletlenszerűek, azok egy piacvezető cég részvényének a ciklusadatai.)

Ezeknek a számoknak az átlaga ~19, azaz kb. 19%. Átlagosan ennyit emelkedik az eszköz ára ciklusonként. De ez a szám önmagában nem mond el semmit arról, hogy mire számíthatunk azután, hogy az eszköz aktuális ciklikus emelkedése (KCE) átlépi ezt az értéket.

Itt jön a képbe a szórás. A fenti számok szórása (röviden: SZ) ~8. Ennyi a számok átlagos távolsága az éves átlagtól. Ha ezt a számot hozzáadjuk a 19-hez, kijön, hogy 27 az a ciklikus emelkedési érték, amelyet az elmúlt év adatai alapján, az elmúlt év teljesítményét megismételve képes produkálni az eszköz. Sőt, ennél akár többet is, de nem tudjuk, hogy mennyivel. Innentől válik instabillá az árfolyammozgás.

A referenciapont tehát ennél az eszköznél, ezeket az adatokat alapul véve 27, azaz 27%. 

Nagy a statisztikai valószínűsége, hogy lesz olyan ciklus, amikor az árfolyamemelkedés átlépi ezt az értéket, ha a cég sikeressége megmarad. (Ahogy telik az idő, az ACE érték folyamatosan, kis mértékben változni fog, így ez a referenciaérték is változni fog, de ennek most nincs jelentősége.)

Ez a 27-es érték a 100% ennél az eszköznél. A legutóbbi ciklusemelkedések súlyozott átlagát (KCE) ezzel a számmal elosztva kapjuk meg, hogy milyen intenzíven emelkedik az eszköz ára mostanában.

A HEAT tehát a következő képlettel jön ki:

HEAT = KCE/(ACE+SZ)

100% alatt van még erő az eszközben, 100% felett egyre kevesebb. Ha megnézzük a fenti értékeket, mindössze 3 olyan értéket látunk, ami ennél a 27-es értéknél nagyobb. Amint meghaladja az eszköz árfolyam-emelkedése ezt a mértéket, a következő ciklusokban már nem igazán tudja megtartani azt.

Eközben természetesen vannak esések is. Ökölszabály, hogy minél kisebbek az aktuális ciklikus emelkedések, annál valószínűbbek a közeljövőben az egyre nagyobb ciklikus esések. Hiszen ha az árfolyam nehézkesen emelkedik, a befektetők a korábbi árraliból a nyereséget elkezdhetik realizálni. (Az esések nem játszanak közre a számértékek képzésében, azok a későbbiekben részletezett módon a színeket befolyásolják.)

 

Mit jelentenek a színek?

 

A színek kizárólag állapotleíró kategóriák, nem minősülnek cselekvési vagy kereskedési jelzésnek.

Ha az eszköz aktuális emelkedései (KCE) kisebbek az éves emelkedési átlagnál (ACE) és az aktuális esései (KCS) is kisebbek az éves esési átlagnál (ACS), az eszköz KÉK. Hideg, érdektelen. Átmenetileg az évesnél kisebb mértékben veszik és adják az eszközt. Átlagosan 60% alatt van ilyenkor a HEAT érték.

Ha KCE>ACE és KCS<ACS, az eszköz színe ZÖLD. Elkezdődött az érdeklődés az eszköz iránt. Technikailag ez a “magasabb magas, magasabb alacsony” alakzatot tükrözi. 60-80% közötti HEAT az átlag. Itt az áremelkedés még nem stabil, bármikor visszatérhet az évesnél nagyobb esés.

80%-nál van az egyetlen önkényesen felvett referenciapont. Az eszköz elkezd hevülni, nő az érdeklődés. Az esés mértéke érdektelen, de általában kisebb az aktuális emelkedésnél. Efelett a szín NARANCSSÁRGA. Nagy volumenben kereskedett az eszköz, a volatilitás magas lehet.

100% felett PIROS az eszköz HEAT-je. A vásárlások intenzitása átlag feletti. Az esés néha már nagyobb az emelkedésnél, az eszköz ára kezdi elérni az ebben az időszakban statisztikailag várható maximális értéket. Általánosságban ez a hanyatlási időszak kezdete.

Az áremelkedések HEAT értéke ezeket a százalékértékeket és színeket veheti fel.

Illetve színben a fentieken kívül van még egy, ez pedig a BARNA.

Akkor BARNA az eszköz HEAT-je, ha az aktuális esése nagyobb az évesnél, az emelkedési arány pedig kisebb 80%-nál (nincs túlhevülve). Ilyenkor az eszköz értéktelenedik, romlik. Nem tartozik hozzá jellemző számérték, bármilyen hőfokon bekövetkezhet egy átmeneti, ACS-nél is nagyobb mértékű elértéktelenedés. (Akár a ZÖLDdé válás után közvetlenül is.) Amint a KCS értéke eléri a KCE-t, az eladások mértéke túlnő a vásárlásokén és az ár drasztikus korrekción mehet keresztül.

 

Lényegében tehát hogyan határozza meg a TrendScope egy eszköz piaci életciklusának szakaszait?

 

Az eszköz általában akkor kezd éledezni, ha a KCE>KCS, azaz az aktuális emelkedések súlyozott átlaga magasabb az aktuális esések súlyozott átlagánál. Ám ehhez hozzájön, hogy KCE nagyobb kell hogy legyen, mint ACE, mert alatta az eszköz KÉK, hideg, érdektelen. Hiába nagyobb a KCE a KCS-nél, ha mindkét érték olyan kicsi, hogy egy nagyobb volumennel bármikor letörhető az ár. Ez az az időszak, amikor KÉKről ZÖLDre vált a HEAT.

Az eszköz ezután hosszabb-rövidebb ideig virágzásnak indul. Aktuális trendjének alkonya akkor közeledik, ha KCS>KCE.

A chart ezt egy domború, egyre kisebb emelkedés utáni egyre nagyobb esésű mintával rajzolja ki. Ekkor a fenti féléves grafikonon az aktuális esések vonala felülteljesítve keresztezi az emelkedések vonalát. Ha nincs újabb érdeklődési potenciál az eszközben, elkezdődnek a realizálások és az ár egy korrekciós szakaszba léphet.

 

Honnan tudjuk, hogy egy eszköz kezd túlteljesíteni?

 

Egy piaci eszköz könnyen lehülhet, majd újra ZÖLD állapotú lehet akkor is, ha az árfolyam közeledik a féléves csúcsához. Ekkor is újra felvirágozhat, de általában csak rövidebb ideig, mint egy hónapok óta hűlő eszköz. A TrendScope kiszámolja, hogy az elmúlt fél év átlagos emelkedése hogyan aránylik az elmúlt évi átlaghoz.

Ez a szám azért fontos, mert ha feltételezzük, hogy egy cég az idei évben hozza legalább az elmúlt év átlag sikerességét, akkor abban a pillanatban, amint az elmúlt fél év ciklusemelkedési átlagának és az ACE-nek az aránya (a trend teljesítmény index, röviden: TTI) eléri a 100%-ot, az eszköz már túlteljesítési szakaszban van.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy ha az éves átlag emelkedés nagyjából állandó marad, innentől átlagban már csak kisebb emelkedések jöhetnek. Ha pedig csökkennek az emelkedések, a realizálási hullám miatt nőhetnek az esések. Vagyis ha a TTI 100% körül van, az eszköz túlteljesít, rövidesen korrekciós szakaszba léphet.

A TTI-nek is vannak színkódjai:

<60 - KÉK

60-80 - ZÖLD

80-100 - NARANCSSÁRGA

100< - PIROS

Egy eszköz életciklusa jellemzően akkor kezdődik, ha a HEAT 60-80% közötti (ZÖLD), vagy ennél kissé magasabb (NARANCSSÁRGA), de kisebb, mint 90%, és a TTI is 60-80% közötti (ZÖLD), vagy ennél kissé magasabb (NARANCSSÁRGA), de kisebb, mint 90%.

Ha ezeken az értékeken felül alakul ki egy felvirágzás, az általában már csak egy másodvirágzás, de akár ez is lehet hosszabb idejű.

 

Látható előre, hogy mely eszközök képesek az átlagos éves ciklusemelkedést átlépve hamarabb egy lokális csúcsértékre jutni?

 

Biztos módszer nincs, de a TrendScope erre is kísérletet tesz. Van ugyanis egy emelkedési potenciál mérője a rendszernek (EP).

Ez a szám ismét a szórást hívja segítségül. Nem mindegy ugyanis, hogy a fenti példát nézve a 19%-os átlaghoz viszonyítva 8% vagy 12% az éves ciklusemelkedések szórása. A nagyobb érték ugyanis csak úgy jöhet ki, hogy volt néhány kimagasló érték és sok közepes. Tehát minél nagyobb a szórás és az éves átlag aránya, annál gyorsabban képes egy eszköz az árfolyamemelkedésre.

EP=SZ/ACE

Az ugyanakkora ACE értékű eszközök közül a magasabb EP-jű kevesebb idő alatt képes ugyanazt az árfolyamváltozást teljesíteni. Az ilyenek általában gyorsabb felfutású eszközök.

(Technikai apróság: az EP-t a TrendScope valójában 2 éves adatokból számolja, így küszöbölendő ki, hogy egy kimagaslóan jó év túlzottan befolyásolja az adatokból számított várható emelkedési potenciált.)

Ezen adatok alapján felrajzolható egy piaci eszköz trendéletciklusa. A fenti adatok elemzése alapján ez az életciklus lehet rövidebb vagy hosszabb, lehet egyenletesebb emelkedésű vagy nagyobb kiugrásokkal tarkított, tartalmazhat egyetlen felfutást egy konszolidáció előtt vagy akár több kisebbet is. Bármilyen életciklust ír is le, a TrendScope képes vizualizálni a fontosabb periódusokat.

 

Mire nem alkalmas a TrendScope?

 

A TrendScope jelzésrendszere nem tanácsadás, hanem egy értelmezési keret biztosítása.

Nem időzít belépést/kilépést.

Nem veszi figyelembe egyéni kockázati profilt.

Nem garantál jövőbeni ármozgást.

Az adatok értelmezése minden esetben a felhasználó saját döntése és felelőssége.